Egy elektromos autó esetében sokakat meg lehet téveszteni azzal az információval, hogy hány kilowatton tud tölteni. Ebben a Tesla viszi a prímet jelenleg a maga, jól csengő 250 kw-jával. Van azonban egy buktatója annak, ha csak ezt az egy adatot figyeled elektromos autó választása esetén.
Mi a töltési görbe valójában?
Maga a töltési görbe azt mutatja meg, mekkora energiát vesz fel, illetve képes felvenni egy elektromos autó az adott töltöttségi állapotában, és az hogyan változik a töltés időtartama során. A 10 és 80% közötti sávot kell figyelembe venni, hiszen arra szokás kiírni, mennyi ideig tart a feltöltés.
És a lényeg ebben rejlik.
Mert mindegyik elkezdi valamilyen szinten fölvenni a töltést, viszont az a nem mindegy, mi történik a töltöttségi állapot előrehaladtával? Mekkorát és hogyan esik a töltés intenzitása.
Így néz ki egy elektromos autó töltési görbéje a valóságban
A fenti grafikon egy tipikus DC (gyorstöltéses) töltési folyamatot mutat be különböző elektromos autóknál.
Mit látsz rajta?
-
Vízszintes tengely: az akkumulátor töltöttsége (%)
-
Függőleges tengely: a töltési teljesítmény (kW)
A görbék jól szemléltetik, hogy az elektromos autók nem végig ugyanazzal a teljesítménnyel töltenek.
1. Miért gyors az elején a töltés?
Alacsony töltöttségnél (kb. 10–50% között) az akkumulátor gond nélkül fel tud venni nagy teljesítményt.
👉 Ilyenkor látjuk a 100–150 kW feletti értékeket is.
Ez az oka annak, hogy a gyártók gyakran azt kommunikálják:
„10–80% töltés 25–30 perc alatt”
2. Miért lassul 60–80% körül?
Ahogy nő a töltöttség:
-
nő a hőtermelés
-
nő a cellák terhelése
Ezért az autó tudatosan visszaveszi a töltési teljesítményt, hogy:
-
kímélje az akkumulátort
-
növelje az élettartamot
-
elkerülje a túlmelegedést
Ez normális működés, nem hiba.
3. Miért nem érdemes 100%-ig DC-n tölteni?
80% felett a töltési teljesítmény drasztikusan csökken, akár 20–30 kW alá is.
Ez azt jelenti, hogy:
-
az utolsó 20% aránytalanul sok időbe telik
-
hosszú úton időpazarlás lehet megvárni
👉 Gyakorlatban ezért sokan 80–85%-nál továbbindulnak.
Mit érdemes megjegyezni?
A lényeg a fentiből, hogy nem az számít, hogy mekkorával indul el a töltés, hanem, hogy milyen gyorsan esik vissza, és abból milyen végeredmény jön ki. Tehát lehetséges, hogy egy elektromos autó „csak” 150kW-on tud tölteni, azonban azt hosszabban tartja a 10 és 50%-os töltöttségi szint között, akkor az jobb választás lehet, mintha 250-nel indul, de amint eléri a 20%-os töltöttséget, lezuhan 100kW alá.
Szóval:
-
A töltési görbe autótípusonként eltér
-
A csúcsteljesítmény nem végig érhető el
-
A gyors töltés kulcsa a megfelelő töltöttségi tartomány
